A kapcsolatok két fajtája
Beszélhetünk gyakorlatias kapcsolatról, és bensőséges kapcsolatról.
A bensőséges kapcsolatban a kapcsolat célja a kapcsolaton
belül van. A pár azért él együtt, hogy
együtt legyen.
Alfons Vansteenwegen úgy írja le a különbséget a kétfajta kapcsolat között, hogy a gyakorlatias kapcsolatban a tánchoz keresek egy párt magamnak, a bensőséges kapcsolatban azért táncolok, hogy együtt lehessek valakivel.
Régen főleg a gyakorlatias kapcsolat volt a gyakoribb,
hiszen fontos volt mindenkinek, hogy egy nagycsalád része legyen, amelyben a
fiatalok gondoskodtak az öregekről, élelmet és fedelet biztosítottak számukra.
Ha valaki nem tartozott egy nagycsaládhoz, kitaszítottá vált.
Ma, amikor van nyugdíjbiztosítás, és sok feladatot átvett a
családoktól az állam, inkább a bensőséges kapcsolati forma került előtérbe.
Az ideális az, ha a két kapcsolati típus összefonódik. Ahogy
a tartalomhoz kell a forma, úgy a bensőséges kapcsolat gyakorlatiasság nélkül
olyan, mint ha a legfinomabb bort nem pohárba, hanem a földre öntenénk.
A csak bensőséges kapcsolatban élők nagy intim közelségben
vannak egymással, de a kapcsolatuk nincs megszervezve. Semmit nem szabályoznak,
mindennek spontánul kell menni, hiszen a szerelem mindent megold. Ezért aztán
nincs is semmijük, ami közös lenne.
A másik véglet, amikor a szervezés kiválóan működik, van anyagi jólét és kényelem, de nincs intimitás.
(Felhasznált irodalom: Alfons Vansteenwegen: A szeretet cselekvést jelent, Ursus Libris, 2010)