Hallgass meg!
Igazából nem. A bajbajutott ember elsősorban meghallgatást szeretne. Arra vágyik, hogy valaki figyelemmel, empátiával kísérje, és így eljuthasson a saját megoldásáig.
A meghallgatás persze nem annyit jelent, hogy csak nézünk, hadd mondja a másik, hanem azt, hogy aktív figyelemmel kísérjük őt, figyeljük a szavait, érzelmi hullámzásait, gondolatainak ívét, és folyamatosan visszajelezzük, igen, itt vagyok, értelek. És ha nem értjük, jelezzük, kérlek, mondd el még egyszer, mert nem értem.
A különböző pszichoterápiás iskolák más-más eszközzel dolgoznak: van amikor aktívabb a terapeuta, van amikor passzívabb. Azonban konkrét megoldást ritkán adnak.
Pár- és családterápián sem mondunk megoldást, de a saját megoldásukhoz vezető úton segítjük a hozzánk fordulókat. Feladatokat adunk, visszajelzünk, közösen gondolkodunk, felajánlunk különböző utakat. Olyan technikákat használunk, melyek segítségével jobban láthatóvá válik a problémák valódi természete, és azok megoldási lehetőségei. Segítünk megérteni, hogy milyen folyamatok működnek a családban, segítünk, hogy a család tagjai jobban értsék egymást, felismerjék a másik érzelmei szükségleteit, rájöjjenek, mitől nem olyan valami, amilyennek szeretnék, és hogyan tudnak ezen változtatni.
Mindenki a saját életének a szakértője. Ha megoldásokat ajánlunk valakinek, azok a mi megoldásaink lesznek, és nem az övé. A jótanácsokkal csak gyengítjük őt, mert elvitatjuk azt a hatalmát, hogy a saját élete felett rendelkezik, és hogy a saját megoldásait kitalálhatja.
Ha valaki önhöz fordul és szeretné elmondani, mi bántja, nem tehet többet, mint meghallgatja őt értő figyelemmel, empátiával.
Ebben a versben azt hiszem, benne van minden, amit meg akartam fogalmazni, csak sokkal szebben, mint ahogy én leírtam.
Dr. Ralph Roughton:
Hallgass meg
Amikor arra kérlek, hogy hallgass meg
és te nekem csak tanácsokat kezdesz adni,
nem azt tetted, amire kértelek.
Amikor arra kérlek, hallgass meg,
és te arról kezdesz beszélni,
hogy miért nem kellene úgy érezzek, ahogy érzek,
érzelmeimbe gázolsz.
Amikor arra kérlek, hallgass meg,
és te úgy érzed, tenned kell valamit a problémám megoldására,
csalódást okozol nekem,
bármilyen furcsán is hangzik ez.
Hallgass meg!
Csak azt kérem tőled, hogy hallgass meg,
nem azt, hogy beszélj, vagy cselekedj.
Csak azt, hogy figyelj rám.
Képes vagyok önmagamért cselekedni.
Nem vagyok reménytelen.
Lehet, hogy elbátortalanodott és bizonytalan vagyok.
De nem
reménytelen.
Ha olyat teszel értem,
amit nekem kellene magamért megtennem,
csak aggodalmaimat
és gyengeségemet növeled.
Ha elfogadod egyszerűen,
hogy azt érzek, amit érzek, mindegy milyen irracionális,
akkor felhagyhatok azzal, hogy téged próbáljalak meggyőzni.
Elindulhatok azon az úton, ami elvezet
irracionális érzéseim kiváltó okának megértéséhez.
Ha az okok kiderülnek, a válasz is nyilvánvaló lesz és
már nem lesz szükségem tanácsra.
Szóval, légy szíves, hallgass meg. És értsd meg, amit mondok.
Ha majd
te is beszélni akarsz, egy percet vársz, és én is meghallgatlak.