A szimmetrikus és a komplementer kapcsolat
Két ember között lehet szimmetrikus vagy komplementer (egymást kiegészítő) a
kapcsolat. De mit jelent ez és miért fontos?
A szimmetrikus kapcsolatban a hangsúly az egyenlőségen van.
A partnerek ugyanazt a típusú viselkedést mutatják egymás felé. A férj úgy
viszonyul a feleségéhez, ahogy a felesége viszonyul hozzá. Ha a férj adni akar,
a feleség is adni akar. Ha a férj meg akarja mondani, mi legyen, a feleség is
meg akarja mondani mi legyen. De ha a
férj tehetetlen, a feleség is az lesz. Pontosan egymás tükörképei.
A komplementer kapcsolatban a két ember viselkedése
kiegészíti egymást. Ha a férj adni akar, a feleség elfogadja. Ha a férj
vádaskodik, a feleség mentegetőzik. Ha a férj megmondja a nagy igazságokat, a
felesége meghallgatja. Vagyis A viselkedése feltételezi B viselkedését,
ugyanakkor okául és céljául is szolgál B viselkedésének.
Hogyan jelenik meg a hierarchia ebben a felosztásban?
Komplementer kapcsolatban az egyik irányít, meghatározza a
kapcsolat jellegét, a másik pedig követi őt. A követő annyira követ, amennyire
a másik irányít, és az irányító annyira irányít, amennyire a másik követi. Ez bármikor változhat is, tehát aki ma irányít, az holnap követhet, és aki ma követ, az holnap irányíthat, lényeg, hogy egymást kiegészítik.
Ezek a pozíciók jó esetben nem kőbe vésettek, legtöbb párnál észre
lehet venni mozgást a komplementer és szimmetrikus forma között, ahogy a
hierarchiában betöltött hely is változhat.
Vannak viszont olyan kapcsolatok, melyek annyira merevek,
hogy a pozíciók évek, évtizedek alatt sem változnak. Ilyenkor fordul elő, hogy
egy pár évtizedeken keresztül versenyez egymással, ha szimmetrikus kapcsolatban
van, vagy az egyik mindig irányít, a másik pedig kiskutyaként követi, ha a komplementer kapcsolatban rögzültek.
Ez sok feszültséghez, elégedetlenséghez, veszekedéshez vezethet.
Itt is, mint az élet sok más területén, fontos a rugalmasság. Ha felismerjük, hogy milyen típusú kapcsolatban vagyunk, hogy a hierarchia hogyan alakul a kapcsolatunkban, akkor tudunk változatni, és elejét vehetjük a vissza-vissza térő konfliktusoknak, megoldás nélküli vitáknak.
Párterápia során ezeket a szempontokat is megbeszéljük, és segítünk a változásban.
(Felhasznált irodalom: Családterápiás olvasókönyv, Animula Kiadó, 2001.)