Blog
  • Kezdőlap
  • Magamról
  • Kapcsolat
  • Árak
  • Blog

Alkoholizmus és párterápia

2019. szept. 3. 6:29

X úr alkoholista. A feleségének, Y asszonynak már nagyon elege van abból, hogy a férje folyton részeg, és úgy látja, az ivás miatt érzelmileg és fizikailag is eltávolodtak egymástól. Y asszony rendszeresen megfenyegeti a férjét, hogy ha így folytatja, elhagyja, de ez sosem történik meg. X úr próbálkozik az ivás abbahagyásával, hosszabb-rövidebb időre ez sikerül is neki, de aztán mindig visszaesik. Azzal magyarázza a visszaeséseit, hogy valahányszor egy időre józan tud maradni, a felesége még elégedetlenebb lesz vele, mint szokott lenni, záporoznak rá a szemrehányások, bármit csinál, úgysem tud megfelelni a feleségének és ez afelé tereli őt, hogy újra igyon. Y asszony szerint ezek csak kifogások, és tartja magát az álláspontjához, hogy nem tud tovább együtt élni a férjével, ha az részegeskedik.


Amikor beszélgetünk X úrral, őszinte szomorúságot látunk rajta az alkoholfüggősége és a gyakori veszekedések miatt. Ha beszélgetünk Y asszonnyal, elhisszük neki: vágyik rá, hogy a férje józan maradjon. A két ember külön-külön igazán elkötelezett a változásra, de együtt mintha a változás ellen dolgoznának. Miért van ez?

Azt szokták mondani, hogy az egész több, mint a részek összege. Ahogy az élő szervezet tulajdonságai nem egyeznek az azt alkotó sejtek tulajdonságaival, úgy egy család tulajdonságai sem ugyanazok, mint az egyéneké, akik a családot alkotják. Ezért lehetséges, hogy hiába akar X úr leszokni az alkoholról, és hiába szeretné Y asszony ezt mindennél jobban, közösen mégis gátolják a cél elérését.

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a házaspárt, néhány mondat erejéig ki kell térnünk a rendszerek működésére.

Minden rendszer arra törekszik, hogy megőrizze a stabilitását, mert annak elvesztése a rendszert alkotó részek széthullásával fenyeget. Például az emberi test, mint komplex, élő rendszer stabilitásához szükséges, hogy a hőmérséklete bizonyos határok között legyen, ezért az attól  való bármilyen eltérést kiigazító reakció követi. Ha a belső hőmérséklet megemelkedik, azt úgy igazítja ki,  hogy elkezd izzadni. Az izzadástól csökken a hőmérséklet, visszatér a rendszer a stabil pozícióba. Az izzadás tehát válasz a testhőmérsékletre. A folyamatot leírhatjuk így:

Testhőmérséklet megemelkedése - izzadás – testhőmérséklet csökkenése – izzadás csökkenése.

A hőmérséklet volt hatással az izzadásra és az izzadás a hőmérsékletre. A stabilitás fenntartásának ezt a mechanizmusát úgy hívjuk: körkörös kauzalitás.

Térjünk vissza X úr és Y asszony történetéhez és nézzük meg, a házasságuk stabilitásában milyen szerepe van az alkoholnak. A folyamat így néz ki:

Ivás – a pár érzelmi és fizikai eltávolodása – józanság – intimitás elmélyülése – védekezés az intimitástól – ivás.

Láthatjuk, hogy X úr és Y asszony házassága úgy stabil, ha se túl közel, se túl távol nem kerülnek egymástól, hanem valahol a kettő között helyezkednek el. Ennek a pozíciónak a megtartását az alkohol szabályozza. X úr ivása meggátolja az érzelmi és fizikai intimitást, az időszakos józansága pedig a válást. Ha X úr egyszer csak abbahagyná az ivást, rögtön meginogna ez a stabilitás, az pedig veszélyeztetné a két ember közös életét. Minden alkalommal, amikor X úr megpróbál józan maradni, vagyis túl közel kerül a pár egymáshoz, a rendszer önszabályozó képessége működésbe lép és visszavezeti őt az italhoz. Ha viszont túl messzire kerülnek egymástól, a rendszer beiktat egy józan periódust. A pár távolsága - közelsége hatással van X úr alkoholfogyasztására, és az alkoholfogyasztás hatással van a pár távolságára - közelségére. 

Ha X úr mégis abba tudná hagyni az ivást, akkor hamarosan valamilyen más tünet jelentkezne a párnál, ami azt a funkciót töltené be, amit korábban az alkohol, vagyis nagyjából ugyanott lennének, mint korábban.

A megoldás az elválás - intimitás közötti pozícióból való kimozdulás lenne, ami esélyt adna egy új egyensúly megteremtésének. De ezt csak közösen tudják létrehozni és fenntartani, ezért szoktuk javasolni az alkoholproblémák kezelésére a párterápiát.

(Felhasznált Irodalom: Caterine Ducommun-Nagy: Lojalitás erő, mely gúzsba köt vagy felszabadít, Exit Kiadó, Kolozsvár, 2014.)


Legutóbbi bejegyzések

  • Az autonómiáról
    2020. jan. 27.
  • Az elengedésről
    2020. jan. 15.
  • A válásról
    2019. dec. 7.
  • Alkoholizmus és párterápia
    2019. szept. 3.
  • Az elveszett én
    2019. aug. 15.
  • A kapcsolat
    2019. júl. 11.
  • A kép
    2019. jún. 24.

Jelentkezzen családterápiára:
06-20-551-47-85

parterapia.csaladterapia@gmail.com

1072 Budapest, Rákóczi út 26. 


Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.